Egy nagyon kocka bejegyzés

Ideje megint jelentkeznem a pipetták és spektroszkópok közül :)

A síelés nagyszerűen lezajlott, mindenféle balesetet nélkülözve szerencsére, jó volt, szép volt, hideg volt. Az utolsó napokon meg olyan köd, hogy kb azt se láttam, merre van a lefele...

Múlt héten aztán irány vissza a laborba, és végül sikerült összeszenvedni a végleges kísérleti berendezést, de néha már nagyon elegem volt... A pénteki kajaidő mentette meg a helyzetet, az egész labor palacsintát zabált ebédre Fête de  Chandeleur alkalmából ciderrel öblítve :)

Ez az ünnep a Gyertyaszentelő Boldogasszony itteni megfelelője, és ilyenkor szokás palacsintázni is (crêpes ), minthogy az is kerek meg sárga, mint a nap (jön a tavaaaasz meg a napos idő, rendkívül bonyolult metafora).

Szóval ez volt a nap fénypontja, utána megint szívás persze. Cserébe mostmár eléggé kész van a kísérleti elrendezés:

  

A lézer a kép teteje felől érkezik a dobozba, ami egy motoros tükörrendszer, ami egy Labviewből vezérelt USB-ről kapja a jelet, így lehet periodikusan irányítani a nyalábot a fekete állványra, ahol a folyadékban pihenő aranyfóliáról végzzük az ablációt. Az eredmény meg a pirosas oldat :)

plusz laboros képek

Úgyhogy most rohamtempóban történik az "aranyos kis" (na jó, ez nagyon rossz volt, bocs) oldatok gyártása, hogy legyen elég adat valami konklúzió levonására a hó végéig. A cél az lenne, hogy egy stabil, szűk std. eloszlású mérettartományban tudjunk minél több részecskét előállítani.

Múlt szombaton cserébe nagy plusz volt a CERN látogatás az egyik  diákszövetkezet jóvoltából.
Genf cirka 200 km-re van csak Lyontól, így nem volt nagyon fájdalmas út. A CERN külön kis települést alkot a város mellett, szinte önállóan.

Az általános "diákcsoport" programon vettünk részt asszem: a "Universe of Particles" rettentő hatásos és látványos, a vetítéskor az államat keresgéltem a padlón... itt a kiállításon alapvető infók voltak leginkább az LHC-ről, a Higgs-bozonról és néhány elméletről, az első webszerver viszont meglepett :)

Az ATLAS detektor lelkivilágához is közelebb juthattunk az irányítóterem mellett egy kis összeállítás segítségével, a vészhelyzet gomb külön mókás volt! Ezen túl a kriogén laborban még egy kis agytágítás jutott az LHC nagy kék csöveinek belső elrendezéséről, a különböző szupravezető mágnesek szerepéről, néhány leselejtezett darab segítségével.

Einstein-hasonmás fizikus vezetett minket

A Nagy Kék Cső Kis Szürke Csövekből áll :)

Sajnos magába LHC-ba nem jutottunk le (a föld alatt van kb 100 méterrel), pedig arra nagyon készültem, de a projekt monumentális mérete, elképesztő mérnöki tervezés és megvalósítás így is nagyon átélhető volt. A létesítmény egy csomó "világ leg-je" rekordot tudhat magáénak.

 

Mivel csak amíg ott voltunk, vagy 8 busznyi látogató jött, így csak egy kétórás túra fér bele a kapacitásukba, pedig még órákat elbóklásztam volna.

CERN képek

Ezen a héten ami nagy dolog volt, hogy végre TEM (transzmissziós elektronmikroszkóp) -el láthatóvá tettük az annyira rejtélyes nanorészecskéket, amit eddig csak közvetve tudtunk jellemezni, de itt az igazság feketén-fehéren:

Au nanorészecske TEM képe

Hát szóval így néznek ki. Nem egészen úgy, amit vártunk, ugyanis a részecskék összetapadtak nagyobb aggregátumokká, ez a követkető megoldanó probléma. Így is figyelemreméltó, milyen kicsi részecskékkel dolgozunk, a legtöbb önállóan a 10 nanométert se éri el (és ezek okozzák az oldatok piros színét) ...

Kicsit egyhangúnak tűnhet, hogy csak a tudományban lubickolok látszólag, de most kivételesen nem bánom, a szakmai gyak jól leköt, a témavezetőm igazán nagyszerű, mindig akad új kihívás és jófej emberek dolgoznak ott!
Szóval hétfőn megint irány a labor! :)


*****Következő adásunkban meglepi!*****

Vissza a jövőbe (Lyonba)

Körülbelül két hete újra gall földön vagyok, ez a két hét viszont rettentő zsúfoltan telt. A megérkezés másnapján máris elkezdtem a szakmai gyakorlatot az ILM-nél, itt teljes munkaidőben, 9-6-ig dolgozom. (Most kivételesen áldom a déli általános ebédszünetet, igen jól jön :) ) Jelenleg a kísérleti rendszer összeállítása a feladat, ami az előzetes elképzelésemhez képest jóval sokrétűbbnek és bonyolultabbnak. bizonyult. Sajnos emiatt máris csúszásban van az eredeti ütemterv, de remélem így is sikerül eredményeket elérni.
Ami kevésbé oké, hogy közben óráim meg vizsgáim voltak, és az eredetileg is feszített tempóba elég nehéz volt ezeket beilleszteni, olyanok is lettek a vizsgáim... Na de most már csak a laborra kell koncentrálni.
Összességében rendesen be vagyok fogva, aludni meg filmet nézni járok haza kb, boltba is csak hetente jutok el. De ez sokkal jobb és érdekesebb, mint a tavalyi félév, amikor rengeteg fölös időm volt értelmes tevékenység nélkül.

Aki közelebbről is érdeklődik a téma iránt:

a feladat maga PLAL (Pulsed Laser Ablation in Liquid) módszerrel előállított nanorészecskék vizsgálata lesz többféle módon (TEM, spektroszkópia, lumineszencia), hogy a folyamatot pontosabban meg lehessen ismerni. Ha lesz idő, akkor a részecskék felületi kémiája is bejátszhat, ami a későbbi alkalmazások számára lehet hasznos.

Egyelőre két hét alatt az optikai rendszer felépítése és a tükörrendszer programozása zajlik. A fény útját szabályozó lencsék és tükrök rendszerét jópofa módon, mintegy Lego-szerű egységes elemekből lehet összecsavarozni, így jóval egyszerűbb az építés, a tükröket (a képen a fekete doboz) meg Labview-ből fogjuk irányítani.

Az optika egy része tükrökkel

USB-ről kivezetett háromszögjellel lesz vezérelve, ha sikerül a másik felét is megodani :)

Szerencsére az ottani kutatók és doktoranduszok jófejek és segítőkészek, ha valami problémám akad, gyorsan jön a segítség, így eddig nagyon simán haladtam a tennivalókkal. De még rengeteg van még hátra.

Kis galéria az eddigiekről

PLAL-ról videó itt

Tök jó idő van itt egyébként, 5-10 fok közötti nappali hőmérséklettel, cserébe erős széllel... egy nap viszont folyamatosan szakadt az eső, egész nap beázott cipőben tocsogtam, a villamosmegálló fölötti hatalmas tető bug vagy feature-képpen  mindenhol átengedi az esőt, nem igazán vágom, a látványon kívül mi haszna van.

A több100 négyzetméteren átesik az eső, elég idegesítő, miután
már fél órája baktatsz ázott kabátban és csukában

Szerdára viszont havat mondanak, én lennék a legboldogabb!

Szombaton pedig irány a lassan hagyományos és jól megérdemelt SkiJAM :)
Találtam tavalyról pár fotót, ahogy szántok le a hegyoldalon, ezúttal közzéteszem:

Ez az időmérős szlalomlesikáson készült. Remélem idén szebben fog menni, mert van még mint javítani ezeken a kanyarokon, a bal képen az elhagyott kezemre meg nincs mentségem :)