2015. április 30., csütörtök

Fun Fact!


Azt tudtátok, hogy a templomablakon a színes mozaikok a bennük lévő fém nanorészecskék felületi plazmon rezonanciájának eredményeképp színesek? :)


Az üvegben levő (jelen esetben arany) nanorészecskék méretétől függően különböző hullámhosszú fény tud kölcsönhatásba lépni velük és mások fognak áthaladni az üvegen. A különböző fémek is eltérő módon nyelik el a befjövő fény egy részét.

Gyakorlatilag 600 éve használják ugyanazt a jelenséget, mint amit mi is vizsgáltunk a kutatásban!


http://en.wikipedia.org/wiki/Stained_glass#Colours
http://en.wikipedia.org/wiki/Plasmon#Surface_plasmons

MárciusÁprilis 2. (EBEC)

Még márciusban csak úgy jelentkeztünk az EBEC mérnökversenyre (European BEST Engineering Challenge) két francia és egy indiai sráccal (mindannyian az évfolyamból), csak úgy kíváncsiságból.
Az első forduló az egyetemen (INSA) belüli csapatok között zajlott, sajnos egy másik rendezvény miatt eléggé kevés résztvevővel. Mi a "Team Design" feladatot választottuk, ahol 4 óra alatt és minimális alapanyag felhasználásával (hungarocell, Red Bull, PVC, papír/karton, ceruza, bubifólia, pillecukor stb., minden volt) kellett egy tojást "kilőni" minél messzebbre, ugyanakkor épségben is érjen földet. Egyfajta rámpáról indítottuk a "lövedéket", gumiszalaggal - az esztétika nem jutott szerephez sajnos :)

 
A képeken fejjel lefelé van, a két palack a lábak voltak :)

A végleges megoldás kissé ad hoc megoldásokat tartalmazott, de nagyszerűen működött. Ebben csak reménykedni tudtunk, mert nem maradt időnk a tesztelésre. Az országos fordulóban így mi képviseltük az egyetemet!

A második etap néhány héttel később volt. Ez a forduló már komolyabb, két napos esemény volt, első nap a team design, másnap egy elméleti jellegű prezentációs feladatot kellett abszolválni. A team design feladat két sztenderd csomag rizs 40-50 cm magasságba való felemelése volt, úgy, hogy egymás után és egymásra kellett tenni azokat. A szabadsági fokok száma fontos volt a gépezetnél. Az eddigiekhez hasonlóan a minimális anyagfelhasználás is fontos szempont volt.

A "nagy ötlet" az volt, hogy a keret négy sarkából irányított zsinórok adják a pozicionálást és az emelési funkciót is. (talán a kikötői keretes daru, vagy valami hasonló lehetne a jó hasonlat) Bár két ember összehangolt "munkája" kell így hozzá, egy csomó melós szerkezetet meg tudtunk spórolni. Szerintem pofonegyszerű és közben hatékony megoldás lett. Sajnos nem lett nagyon szép, főleg a kaotikusan lógó zsinórok miatt. Ami nagyon meglepő volt, hogy a mi ötletünk gyakorlatilag teljesen különbözött a többiektől, akik a klasszikus daru különböző reinkarnációit valósították meg. Eredetiségből így meg is kaptuk a max pontot, de a dizájn hagyott maga után kívánnivalót, így másodikként végeztünk az összesítésben.


Kicsit kaotikusan néz ki üresen
Április vége felé pedig rendesen besűrűsödött az egyetemi tennivalók listája is, több prezentációt, beadandót kellett csinálni és most május elején két hét alatt lezavarták a vizsgákat is.