2015. szeptember 10., csütörtök

Utónyári utóposzt

Eltelt egy év, amióta először Lyonba költöztem, és egy kiadós nyári szünet után most újra ott vagyok! A tavaszi félévet sikerült tűrhetően jó eredményekkel zárni (de továbbra is a legszebb jegy a kettes!), szóval eddig jó úton haladok :) Tavasszal a vizsgák után 6 hét szakmai gyakorlat következett. Itt ionokra érzékeny FET (ISFET/BioFET) tranzisztorokkal dolgoztam, a különböző ionos és antitest minták koncentrációjára adott válasz karakterisztikája volt a feladat.  Ez elég nyögvenyelősen ment, nem igazán működött a kísérlet, a prof se volt túl segítőkész, összességében nem a legjobb élményekkel jöttem el onnan. Egyedül a doktoranduszok mentették meg a helyzetet, akik rettentő jófejek voltak és sok segítséget adtak a munka során. Na meg a légkondi is egy nagy pirospont volt a kinti 30+ fokban. Mindenesetre a beszámolót megírtam, kaptam rá egy 15-öst, úgyhogy nem panaszkodhatom. :)

Aztán hazaérkezés után elszabadult a nyár, (cserkész)táborok és utazás képében :)

És hogy merre jártam?



Hosszas szervezés után elindultunk és bejártunk Norvégia déli részét, Oslótól Alesundig. Végig kempingeztünk/vadkempingeztünk, ami az éjjeli 5-10 fokban még jól elviselhető volt, de a kabátok nappal is gyakran előkerültek. Egészen szürreális volt az otthoni hőségriadóról olvasgatni, miközben pulcsi-kabát-sapka kombóban üldögéltünk ott északon :) Kisbusszal utaztunk Pestről, ami két-két nap oda- és visszautat jelentett, Norvégiában 9 napot töltöttünk. Sokat autóztunk, hogy minden érdekességet meg tudjunk nézni, így aztán minden nap máshol aludtunk. (A két térképen megnézhetitek az útvonalat)



Dióhéjban: Megmásztuk a Gaustatoppent (nem volt jó, majd megfagytunk) a Kjeragot (gyönyörű hely, de nagyon elfáradtunk) és a Preikenstolent (sok a turista, konkrétan úgy kellett utat törni, egyébként nem nehéz), a bátrabbak a Trolltungához is elmentek (10 órás túra, de megéri). Városnézés Bergenben, Alesundban és Oslóban. A városok önmagukban nem olyan különlegesek, de nagyon hangulatosak és jó volt néha visszatérni a civilizációba. Volt kempingezés tóparton, hegyek karéjában, tőzeglápos fennsíkon, fjord-parton és tengerparton is. A kempingek norvég szemmel nagyon olcsóak, de felszereltségük hullámzó, a 80-as évektől egy zsír új hotel színvonaláig terjedt. Összességében tökéletesen megfelelt nekünk. 

Norvégia legnagyobb vonzereje a természet brutális, letisztult jelenléte. Valószínűtlenül szabdalt, haragoszöld-szürke-fehér tájakon haladtunk keresztül. A természet, mintha ebben a pár hónapban akarná kiélni magát az egész éves fagy után, féktelenül virágzott-zöldellt :) Alig vannak nagy települések a part mentén, az ember kénytelen alkalmazkodni, akár az útépítésről, akár szállásról van szó. Ha már szállás: elredetileg sokkal több vadkempingezést terveztünk, de ez meghiúsult a sziklás vidék miatt. Nagyon nehezen találni olyan (nem privát) és lehetőleg vízszintes földdarabot, amin  kényelmes mennyiségű föld is van... Autózás közben is egész nap az ablakra tapadva néztük a látványt. A hidegre fel voltunk készülve, de az, hogy gyakran hómezők borították a hegyoldalakat július végén, meglepetés volt. A túrák során is sokszor szeltünk át kisebb (olykor több méter vastag) hótakarókat. Nehéz szavakban összefoglalni a rengeteg élményt, cserébe itt egy kisebb adag saját kép :)



A dán szigeteket összekötő híd
Vadkemping a Gaustatoppennél


Kevés a hely az úton...
cserébe sok a birka.


Ezen a hegygerincen is felmentünk


Az őrsi pulcsi sem maradhat le! :)
Fjordparti kemping
Bergen


Alesund
Trollok útja