Bringázás

Bármennyire is elcsépelt, a holland élet legfontosabb kelléke a bicikli. Amíg nem volt, gyalog jártam az egyetemre, kb. 25 perc alatt értem be. A tömegközlekedés pedig bár távolságtól függő árazással dolgozik, méregdrága, a város átszelése 1,5 euró körül van, kedvezmények nincsenek. Múlt héten végre kifogtam egy nagyon jó állapotú (ami nem mondható el az állomány nagy részéről) drótszamarat , amit a városban és kisebb túrákra is tudok majd használni. Delft hirtelen tizedakkorára zsugorodott, minden 10 percnyire került. :) A város egyébként sem nagy, kb. 100 000 fős, 15-20 perc alatt át lehet szelni kényelmesen. A főbb utakhoz párhuzamosan rendes 2x2 sávos bicikliút tartozik és a legtöbb esetben elsőbbségük van a bringásoknak.

Ennek örömére egy 40 km-es túrát tettem Delfttől délnyugat felé, több városka érintésével. A bicikliutak minősége elsőrangú, az OpenCycleMapon pedig jól látható, milyen sűrű a hálózat.

Még mindig nem sikerült a térkép beágyazása ide, bocs!

Meglátogattam Hollandia valószínűleg legkisebb faluját, 't Woudt, ahol a legutóbbi adatok szerint 36-an laknak. Pár házból, és farmból, egy vendéglátóipari egységből és egy késő gótikus templomból áll összesen.

Fent a faluba vezető egyetlen egysávos út, lent pedig kicsit távolabbról

Innen folytattam utamat a továbbra is kitűnő aszfaltcsíkon Schipluidenbe, ami ugyan egy viszonylag átlagos kisváros (agglomeráció), de itt is voltak szép épületek. Útközben még pár érdekességgel szolgált egy furcsa üvegház és a helyi motoros klub (kismotorral is lehet használni a bicikliutakat) ...

Persze Schipluidenben sem hiányozhatott a csatorna és a vörös tégla. Egy cserkészotthont is találtam az egyik mellékutcában :)

Ez a híd pedig vasúti volt, aztán megkapták a biciklisták :)

A túra célpontja Maassluis volt, egy szép óvárossal  bíró kisváros, a rotterdami kikötőrendszerhez és a tengeri torkolathoz közel. Hazafelé pedig Maasland belvárosán át vezetett az út. összességében egy nagyjából négy órás túra volt, persze rengeteg megállás és fotózás miatt, még úgy is, hogy pár kép menet közben készült :)

Nem könnyű kihajózni ennyi hídon keresztül

A csatorna túloldalán a rotterdami megakikötő egy része

A piros bicikliutak egyfajta sztrádák, még a sima bicikliutaknál is jobbak.

Maasland belvárosa is gyönyörű

Ami szerintem egy nagyon érdekes dolog és ezen a túrán sikerült megértenem, az a csatornarendszer, illetve hogy milyen komoly felkészültség van mögötte. A következő képeken jól látható (remélem), hogy a csatornák vízszintje méterekkel a házak talajszintje felett van. Ugyanis azért, hogy a rengeteg talajvizet eltávolítsák a területszerzéshez, a vizet egy gátakkal határolt csatornarendszerbe kellett pumpálni. A száraz talaj pedig összetömörödik és lesüllyed, végül pedig méterekkel a vízszint alá kerül. Gyakorlatilag ezek a gátak, amik elválasztják az árvíztől a (kevésbé szerencsés) városokat. A gátakon futnak pedig az autó- és bicikliutak. (ez volt az egyik nagy problémája a Market Garden hadműveletnek is 1944-ben, ugyanis csak ilyen gerincúton lehetett támadni, utánpótlást és csapatokat szállítani, ami rendkívül sebezhetővé tette)  Hasonlóan, a mezők is méterekkel a vízszint alatt vannak. Ezek a területek az úgynevezett polderek.

 

 

 A legnagyobb sokszínűségben pedig a madárvilág képviseltette magát, a Dunán jól megszokott fajokon túl rengeteg vadlúddal, búbos vöcsökkel és egy kárókatonát is sikerült fotózni, a lista persze nem teljes...

 

Azt hiszem, ennél hollandabb képet nehezen tudtam volna készíteni, zárásnak pont jó lesz :)